A t�nd�rekr�l �ltal�ban kedves mes�k jutnak az esz�nkbe, ahol e par�nyi, j�s�gos csodal�nyek feh�r ruh�ban, var�zsp�lc�val a kez�kben pillang�k�nt repkednek, teljes�tve a j� emberek k�v�ns�gait.

Ahogy a mes�ben, az ezoterika vil�g�ban is mindennek megvan a helye, bizonyos form�ban m�g a t�nd�reknek is.


A t�nd�r sz�, angolul „fairy”, eredete a latin „fata” (sors, istenn�), illetve az �francia „fay” (var�zslat, b�b�j) szavakra vezethet� vissza. Teh�t mindenk�ppen olyan fels�bbrend�, halhatatlan l�nyre utal, aki emberfeletti var�zser�vel rendelkezik. A mes�ken k�v�l sok n�p hit- �s mondavil�g�ban l�teznek, de leger�sebben �rorsz�gban �s a Balk�non maradtak fenn.


Az �r t�nd�rek

Az �rek szerint r�gen, amikor az ember m�g k�zelebb �llt a term�szethez, a t�nd�rek egy�tt �ltek az emberekkel. Ekkor a t�nd�rek �ri�sok voltak, majd ahogy az emberek egyre ink�bb kizs�km�nyolt�k a term�szetet, t�rp�v� v�ltak, �s a f�ld al� menek�ltek. A f�ld alatt t�nd�r�sv�nyek ment�n k�zlekednek, amelyek t�nd�rbokrok k�zel�ben h�z�dnak, mint a k�k�ny, galagonya vagy a mogyor�. �rorsz�gban m�g ma is l�tni „t�nd�rdombokat” (sidhe), melyeket egy-egy t�nd�rkir�ly �s -kir�lyn� ural. Az �v egy bizonyos napj�n el�b�jnak, de �ltal�ban nem l�thatj�k �ket az emberek, csak azok, akik sz�pen tudnak zen�lni. A monda szerint a t�nd�rek hozt�k magukkal a h�rf�t m�g amikor istenek voltak, de mivel t�ncolni jobban szerettek, mint zen�lni, �gy a zene tudom�ny�t k�s�bb az emberekre hagyt�k.


A Balk�n t�nd�rei

Az itt �l� t�nd�rek betegs�geket, �s egy�b kellemetlens�geket okoz� negat�v alakok voltak. Az emberek f�ltek t�l�k, ez�rt nem is mert�k a nev�k�n nevezni �ket, nehogy aragra gerjedjenek. A balk�ni t�nd�rek �ltal�ban a tavaszi �s korany�ri pog�ny �nnepeken jelentek meg az emberek k�z�tt, de olykor vihar vagy forg�sz�l form�j�ban is el�fordultak.


A magyar t�nd�rek

A r�gi magyar n�phit Erd�lyt tartja a t�nd�rek lakhely�nek. Sok v�r van itt, amelyr�l �gy v�lekednek, hogy t�nd�rek lakt�k vagy �p�tett�k �ket. Ilyen p�ld�ul a d�vai, aranyi vagy a kolozsv�ri v�r. N�melyik�kben id�nk�nt m�g ma is megjelennek azok a t�nd�rek, akik ott laktak.


A t�nd�rek szerepe ma

Sokf�le elm�let l�tezik, amely szerint a t�nd�rek valamilyen form�ban ma is l�teznek, �s minket, embereket seg�tve vagy g�tolva, k�zt�nk �lnek. A vil�got Jin �s Jang er�k egyens�lyak�nt tekint� elm�let szerint a Jang vil�ga a pozit�v energia forr�sa. Erre a vil�gra hangol�dtak a term�szet szellemei, �s a t�nd�rek is. Benn�k testes�l meg a term�szet intelligenci�ja, �s az � feladatuk minden �letfolyam ir�ny�t�sa.

Egyes elm�letek szerint a t�nd�rek sok tekintetben a szellemekhez hasonl�tanak. Bizonyos k�pzetek szerint azonban a t�nd�rek az emberek �rzelmeib�l t�pl�lkoznak. Vannak, akik seg�tik az embereket, inspir�lj�k �ket, �tleteket adnak nekik, majd k�s�bb ezekb�l mer�tenek er�t. De vannak, akik energi�t vesznek el az emberekt�l, ami p�ld�ul �lmatlan �jszak�kban, hirtelen megszakad� p�rkapcsolatokban nyilv�nul meg.
Ezoterikus �rtelemben teh�t a t�nd�rek nem az eml�keinkben �l� apr� pillang�szer� l�nyek, hanem egy magasabb energiaszint er�i, amelyek hat�ssal vannak r�nk, �s k�rnyezet�nk energiamez�j�re.


A t�nd�rek fajt�i

Egyes n�zetek szerint nem lehet olyan egyszer�en csoportos�tani a t�nd�reket, hogy j�k vagy rosszak, mert legal�bb annyif�le t�nd�r l�tezik, ah�ny fajta ember. Legismertebbek a man�k, koboldok, goblinok, gn�mok, trollok, elfek, szilfek vagy pixie-k. Lehetnek szorgalmasak, f�l�nkek, szemtelenek, de vannak k�zt�k morcos, ellens�ges fajt�k, akik nem szeretik az embereket, csak a kincs�ket akarj�k. Ezek a kis, z�ld l�nyek a koboldok. Vannak seg�t�k�sz, v�delmez� t�nd�rek is, p�ld�ul a man�k, akik erd�kben, f�k k�z�tt �lnek, vigy�zva azokra. Ha egy f�t neh�z kiv�gni, az az�rt van, mert egy man� v�delmezi.